Hawaii lomi-lomi Budapesten

  • Helyszín

  • Masszázs típusa

  • Milyen panaszra jó?

Gondoltam, ha már az idén nem jutok el Hawaiira, legalább kipróbálom a lomi lomi masszázst. Amúgy is azt mondták, hogy jó, meg érdekes és izgalmas.
Igazából a neve jól hangzik, dallamos és könnyed. Megtudtam, hogy maga a szó egyszerűen csak masszázst jelent és szokták „szerető kezek” masszázsnak is hívni. Hagyományosan a hawaii gyógyító mesterek alkalmazták, hogy a testben a szeretet és harmónia egyensúlyát visszaállítsák és így gyógyítsanak. Úgy tartották és tartják a mai napig is, hogy az ember fizikai, érzelmi, mentális és spirituális egységekből tevődik össze, és ha az egyiket bármilyen hatás éri, az a másikban is hasonló következményekkel jár.

Mivel tudok azonosulni ezzel a felfogással, kíváncsian vártam, mi fog történni.
A környezet viszonylag kellemes hangulatot árasztott, félhomályban, gyertyákkal. A masszőr alacsony, köpcös kis törpe volt, akiről hiányzott a tarka, kigombolt nyári ing és a nyakában sem volt virágfüzér. Teljesen pucérra kellett vetkőznöm és hasra feküdtem. Betakargattak deréktól lefelé, majd éreztem, ahogy a masszőr szép lassan formára hajtja a törölközőt.
Végül a türcsi bekerült a fenekembe, mint afféle szélesebb pántú tangabugyi. Hmm.

Ezután felerősödött a zene, amely azt hiszem, ősi hawaii muzsika lehetett. És ekkor fél szemmel valami olyat láttam, amitől először egészen megrökönyödtem, végül majdnem kitört belőlem a röhögés. A masszőr ugyanis, miután jól beolajozta a karját és nekiállt masszírozni, nemcsak nyomkodni kezdte az izmaimat, de még valami táncot is lejtett mellettem, körbe-körbe. Alkarjával lassú, hosszú mozdulatokat tett a testemen, különös figyelmet fordítva a kezeimre és lábaimra, miközben hol terpeszállásban állt és testsúlyát áthelyezte egyik lábáról a másikra, hol pedig ide-oda ugrált a jobb oldalamról a balra és vissza. Egyik pillanatban azt hittem, hogy tai chi gyakorlatokat végez, máskor meg az volt a benyomásom, mintha egy ősember táncot lejtett volna a tűz körül, és én lennék az isteneknek áldozott zsákmány.
Közben megtudtam, hogy a hosszas, elnyújtott mozdulatok arra valók, hogy a blokkolt  energiaáramlatok újra a megfelelő ritmusba kerüljenek, illetve az ilyen mozdulatokkal
egyszerre több testrész is masszírozható, például a vádli és a csípő. Mivel az agy nem tud kétfelé, vagyis mind a két kéz mozdulataira koncentrálni, ezért inkább teljesen kikapcsol, és így lesz igazán pihentető és stresszoldó ez a masszázs.
Nem is tudom, én nőből vagyok, és képes vagyok egyszerre két dologra figyelni…
Ennek a masszírozásnak van egy páros változata is, ahol ketten táncikálnak a páciens körül, lehet, hogy oda kellett volna mennem, mert a négy kézre koncentrálás talán már nekem sem menne..

Próbáltam csukott szemmel ellazulni és az érzetekre koncentrálni, de a kíváncsiság nagyobb volt. Ki-kikacsintgattam, a látványtól folyamatosan nevethetnékem volt, amit viszont próbáltam visszatartani, ettől azonban csak nőtt bennem a feszültség…

A köpcös a sajátos mozgáskultúrájával csak rontotta helyzetet, eszem ágában sem volt a másfél óra alatt test-lélek-szellem egyensúlyára fókuszálni.

Igazából vártam, hogy vége legyen. Úgy gondolom, hogy egy egyszerű, hagyományos gyógymasszázzsal ugyanezt megkapja a testem és ott el is tudok lazulni, mert nem ugrabugrálnak mellettem összevissza.

Az tény, hogy jobb kedvem lett, de hogy az energiáim visszataláltak-e a harmonikus medrükbe, azt nem tudom. Legközelebb lehet, hogy inkább elutazom.

Aloha!

Szombati Szandra
 

Legutóbb

Kapcsolódó

Még több

Ez is érdekelhet

Divat és stílus

Úgy tűnik, az idő múlásával változnak az öltözködési szabályok is. Olyan világban élünk, ahol egy szatén hálóing is lehet a nyári trend alapdarabja. Persze van, ami örök, mint a "kis fekete". A stílusos öltözködés sokszor bonyolultnak tűnik, pedig egyáltalán nem az. Nyilván kell hozzá ízlés, de az összes többit meg lehet tanulni és nagyon jól beilleszthető a hétköznapokba.

Tovább olvasom »

Megint egy lökött tyúk

Belemegyek mostanában olyan kalandokba is, amiket korábban inkább kihagytam. Nem mondom hogy meglepetésként ért, hiszen elég volt csak ránézni a szóban forgó háziszárnyasra, meg a hirdetésére. Nem viccelek, ez komoly, nem én találtam ki, nem a hülye versek című gyűjteményből nyúltam…

Tovább olvasom »