Rettegés a parkolástól: az insistofóbia elsősorban a nőket sújtja. Ennek két oka is lehet. Egyrészt a nők térérzékelése gyengébb, mint a férfiaké, ezért sok esetben kevésbé pontosan becsülik meg a távolságot. Másrészt a nőket számos előítélet sújtja a vezetési technikájuk miatt. Vagyis a „nem tudsz parkolni drágám” címke önbeteljesítő jóslattá válhat. A parkolástól való félelem enyhébb esetben csak kisebb izgalmat okoz, míg az erősebben szorongó sofőrök kizárólag olyan tágas „védett” helyre állnak be, ahol nincs másik autó, vagy biztosak benne, hogy a kiálláskor sem ütköznek akadályba.
Mi lesz, ha szembe jön a ruhám? Az idemofóbia a tömegtermelésből fakad. Ennek elsősorban a nők esnek áldozatul. a fóbiás nem képes egy légtérben maradni azzal, aki hasonló, vagy ugyanolyan ruhát visel, mint ő. A rémületes helyzet erős indulatokat válthat ki a betegből. A félelem hátterében az átlagtól való eltérési vágy is állhat.
Normofóbia: A mobilmánia modern kori fóbia. Amikor valaki azért borul ki mert nincs térerő, vagy lemerülöben van a telefonja. Ha egy normofóbiás elveszti a mobilját, pánikrohamot is kaphat.
Mentsük, ami menthető. Kivel nem fordult még elő, hogy több órás munkája egy pillanat alatt „elszállt” a számítógép meghibásodása vagy egy váratlan áramszünet miatt. Nem alaptalan attól félni, hogy esetleg feleslegesen dolgoz(t)unk. Ésszerű elmenteni az anyagainkat, de nem mindegy, hogy hányszor. A kényszeres mentés, a perdetofóbia egy idő után rögeszmévé válhat.
Aki kimarad, az lemarad? Az alterdissemofóbiában szenvedő attól retteg, hogy lemarad valamilyen információról. Enyhébb esetekben csak a kedvenc tv sorozatáról. A közösségi portálok lehetővé teszik, hogy folyamatosan figyeljük a világ eseményeit, ismerőseink életét. A fóbiás szeretne mindig képben lenni, ezért „kényszeresen” ellenőrzi az aktuális eseményeket, az üzenőfalát. A a baj, hogy a folyamatos „készenléti állapot miatt” elfelejt élni, részt venni más dolgokban.
-LaM-
