Mindenkinek azt mondtam, hogy masszázsügyben érdeklődöm és végighallgattam a formadumákat. Némelyik baromi unalmas volt, vagy talán mindegyik az. Eléggé elveszi a kedvemet a dologtól, amikor a nünüke csak akkor érzi jól magát, ha eldarálhatja azt a dumát, amit elmond óránként négyszer és már tavaly is unta.
Szóval volt egy masszőz, egy érett nőszemély, aki érdekes dolgokat mondott, aki egy kicsit másképp állt a dologhoz, aki nem azért pofázott, mert az előbb csörgött a telefon, hanem azt akarta, hogy menjek oda hozzá, mert kíváncsi rám (és kell a pénzem neki és neki kell és nem szedi el tőle senki).
Bár ahogy mindig, most is csak a masszázs érdekelt, azért nem bírta ki, hogy ne búgja bele a kagylóba: nagyon szép körtemellem van.
Tudjuk, hogy amit mellel csinálnak, az már nem masszázs és azt nem szeretem, mert a mell mögött a legtöbb esetben közvetlen közel ott van egy nő, sunyi módon és ha a mellével masszíroz, akkor olyan közelembe kerül, amit napon nem szeretek – de árnyékban sem. Beleliheg a fülembe, érzem a szájszagát, rosszabb esetben más szagait is, csiklandoz a hajával ami pfuj, meg különben sem vagyunk olyan viszonyban.
Ez az ajánlat valahogy mégis felkeltette az érdeklődésemet, bár inkább a bennem lakozó kaján mandróét, semmint a kalandozó farkasét.
Odamentem, bemutatkoztam az ötvenes, széparcú és nagyon kedves, selyemköntösbe bújt női hölgynek – amire ő is bemutatkozott és hellyel meg teával kínált.
Olyanokat mondott, hogy ihaj!
Hogy kíváncsi a testem reakcióra, meg hogy a masszázs lényege a kölcsönös bizalom, a harmónia, meg ahogy ő majd zongorázik az érzékeimen.
Alig vártam, hogy elkezdődjön a program.
Hanem azok a körtemellek…
Igaza volt a néninek, már ami a szavait illeti.
Abban nagyon nem, hogy elővette és be akarta vonni a masszázsba az említett alkatrészeket.
Ezek tényleg körtemellek voltak, csak fordított körték. Nem alul gömbölyded és fölfelé enyhén csúcsosodó, hanem a tövében vékony, üres bőrzacskó, lefelé meg plötty, hájjal teli. Nagyon jó lett volna az egész, ha nincsenek azok a körtemellek és a nyanya végig magán tartja a köpönyegét.
Valamennyire azért ki tudtam kapcsolódni, de azóta körtét sem eszem.
RoK
