Ugyanez a helyzet a masszázspadon is.
A magamfajta nő, és talán minden nő úgy van összerakva, hogy működik az a bizonyos női ösztön, intuíció, hetedik érzék, vagy mindenki nevezze annak, aminek akarja.
Mindenestre hasznos, ha tudok róla, hogy van ilyen és nem árt időnként hallgatni is rá.
Amint belépek a masszőrhöz, a pillantásából, a gesztusaiból, a mosolyából vagy a köszönéséből kiderül, mit fogok kapni.
Amikor gyógymasszázsra megyek, nem szeretem levenni a bugyit, tangában is kiválóan elérhető a fenekem és jól át lehet gyúrni.
Szeretem azokat az erőteljes mozdulatokat, melyek mélyen az izomba hatolnak azzal a céllal, hogy olyan mélységben is megindítsák a vérkeringést, ahol egyébként nem szokványos.
Ebben a helyzetben csukott szemmel is pontosan tudom, hogy ha a masszőr inge hozzáér a combomhoz, az véletlenül történik-e vagy benne van a „forgatókönyvben”.
A fenekem az egyik olyan hely a testemen, ahol az érzéki érintés – legyen az gyengébb, vagy követelőző – kiválóan megkülönböztethető a gyógyítás céljából történő nyomkodástól. Amennyiben egy gyógymasszázson az előbbit tapasztalom, egész biztosan felpattanok és szóvá teszem.
Persze más a helyzet, ha erotikus masszázsra nevezek be.
Ott is érhetnek meglepetések, de azt gondolom, hogy ilyenkor is egyértelműnek kell lennie, hogy főként gyengédségre, törődésre vágyom.
Erősebb ingerek esetén biztosan nem masszázsra mennék, az már egy másik szolgáltatás. A masszázspadon fekve viszont szeretem a kényeztetést.
Mire eljut a masszőr a mellmasszázsig, általában már egészen jól érzem magam. Szeretem a mézesmadzagot, vagyis amikor a test, a has és a comb simogatása közben meg-meg érinti a melleimet, aztán hirtelen tovább megy és máshol kalandozik a kéz. Nagyon finom, amikor már nem kalandozik, csak elidőzik rajta, finoman, körkörösen az egész mellen és végül csak a mellbimbón.
Ilyenkor a lábam ujjáig megfeszül a testem és alig várom a folytatást.
Melleimet lehet simogatni szeretgetve, ez kedves és izgató.
A gyengédség, a mellek érzéki simogatása pedig tökéletesen illik az erotikus masszázs keretei közé.
Felfokozható a vágy annyira, hogy már nem is akarok többet, csak még egy kicsit ebből a fajta érzésből és meg is feledkezem arról, hogy akár orgazmus is lehetne a vége. A nyálcsorgató tapogatásnak viszont nincs helye. Ha a masszőr ilyesmire vetemedik, az már zaklatás, köszönöm szépen, de abból nem kérek.
Azt gondolom, nemcsak szexuális kultúra, de intelligencia kérdése is, ki, mit, mennyit és hogyan ért az érintésből, a mozdulatból.
Ne hagyjuk ki a másik oldalt sem, mert az is része a történetnek, hogy ki, mit és hogyan ad át a páciensnek a tudásából és tapasztalatából.
Lehet ezt a dolgot nagyon jól adni és a megfelelő módon élvezni is.
A jövő héten biztosan elmegyek egy jó kis masszázsra!
SzSz
