Szóval cipő marad, aztán a kielégül távozás egyik elemeként a vendég visszabújik bele.
Ha ott találja.
Tudunk egy olyan esetről, amikor a vendég nem találta ott.
Kitalálhatjuk, hogy nem egy szagosra nyűtt kínai sportcipőről volt szó.
Háziállat nem volt a környéken, így csakis ember vihette el.
Igenám, de ki?
Sokszereplős, nagyobb forgalmú helyről lévén szó a lányok körbekérdezték egymást, majd miután nem sikerült megoldani a problémát, telefonon hívták a tulajt, aki hamar a helyszínre ért.
A kedves vendég addig ugye ott topogott zokniban.
Visszanézték az előszobába rejtett videokamera felvételét.
Azon meg pontosan látszott, hogy megjön a pizzafutár és amíg a megrendelő elment pénzért, nézelődik egy kicsit, majd hirtelen mozdulattal lecsap a csilivili szartaposóra és a hátizsákjába süllyeszti.
Telefon a pizzériába.
Kérjük az üzletvezetőt.
Probléma van, lopás történt.
Igen, a maga munkatársa.
Igen, videofelvétel készült! Jöjjön ide most azonnal, nézze meg.
Akar országos botrányt?
Rendben.
Kisvártatva megjelent személyesen az üzletvezető.
Hozta a pár cipőt, három engesztelő pizzát és sűrűn elnézést kért.
A futárt azonnali hatállyal kirúgta, a szalonnak pedig a kellemetlenség miatt az év végéig 15% árengedményt ajánlott.
Az ügy szépen elsimult, csak azt nem tudni, hogy a cipőjét visszakapó vendég mennyire volt boldog.
A videón nem csak a surranója volt rajta, hanem a feje is…
Aki ilyen drága cipőben jár, az nem biztos hogy örül ennek.
Arról nem beszélve, hogy hallottunk már a biztonsági kamera felvételével hencegő szalontulajról, aki boldogan mutatta másoknak:
– Nézd mán, ki jár hozzám!
Csoda, hogy a szalonokkal szemben néhányan bizalmatlanok?
utóirat:
jelen sorok írója is csukatott le a masszázspad felé néző, bekapcsolt webkamerás lapotpot!
