Van, aki csak haszontalan gyomnak tartja, ami kirándulás közben még össze is csípi a kezünket, vagy a lábunk szárát. Sokan mérgelődnek miatta, mert elágazó, szívós gyökerével kiírthatatlanul kapaszkodik a földbe a kertet művelők nem kis bosszúságára. Pedig sokoldalú gyógynövényként is ismert, hatását tudományosan is igazolták már. A csalánlevelek vízhajtó tulajdonságúak, a gyökerek gyulladáscsökkentők. A vese- és hólyagkőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen fogyasztaniuk. mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. E népszerű gyógynövény elősegíti a vizeleti savak távozását, ezért a köszvény és az izületi gyulladások kialakulásának ellenszere. Vértisztító hatása miatt az allergiás tüneteket ugyancsak enyhíti. A gyógynövényben lévő kovasavak jótékonyan hatnak a bőrre, a körömre és a a kötőszövetekre.
Ülőfürdőként aranyérre vagy reumára, borogatásként pedig bőrkiütésre használható. Hajhullás, korpásodás vagy hajzsírosodás ellen érdemes a csalánfőzetes hajöblítést kipróbálni.
A csalánnak régebben csodatévő hatást tulajdonítottak. Az urtikáció, vagyis a reumás testrészt megcsapkodása csalánnal már az ókori rómaiak körében ismert volt. A kezelés során a bőr erősen kipirul, megduzzad, a bőrszövet sok vért kap és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülről szüntethetők meg. A "csalámozás" után ne érje hideg víz a bőrt!
Ne csak gyógynövényként használjuk, próbáljuk ki salátába, szószok ízesítéséhez, vagy készítsünk belőle pédául mártást!
-LaM-
