A kérdés nem csak itt merült fel kommentben és privát levélben, hanem kérdezte már tőlem remek szolgáltatást nyújtó masszőz is, miután jónéhány hónapos kihagyás után kerestem fel ismét.
Miért hagytam el őt és mit találtam másoknál, amit ő nem tudott?
Rendben, kezdjük az elején és legyek nyílt.
Túlvagyok egy rosszul sikerült házasságon. A feleségem nem tűrte a kifelé kacsintgatást, pedig igen gyakran maradtam hoppon mellette, nem volt igazán jó szexpartner és ahogy az idő haladt, egyre csökkent az étvágya. Perszehogy egyre gyakrabban elbitangoltam mellőle, míg aztán kiborult a bili és jött a válás.
Azt hiszem mindkettőnk számára megnyugtatóan.
Most már évek óta egy nagyon jó élettársi kapcsolatban élek.
Olyasmi ez mint egy nyitott házasság, még ha nem is egészen az, hiszen nem voltunk az anyakönyv vezető előtt (és nem is készülünk, igaz, Kicsim?) és egyikünk sem átjáróház. Van az életünknek egy olyan intim területe, amit nem osztunk meg a másikkal és az esetleges különutak soha nem mennek az együttlét rovására.
Vagy legalábbis eddig nem. Működik, bevált, remek – és sokkal egyenesebb dolog, mint a hazudozás meg a bujkálás.
A legszebb születésnapi ajándék c. posztomból kiderül, hogy viszonyul a párom ahhoz, hogy masszázsra járok. Talán egy kicsit jobb is neki, hogy nem állandóan őt abajgatom, ha rámjön valami kósza vágyakozás.
Bár a párommal az ágyban is nagyon egy húron pendülünk, mégis van valami, amit ő képtelen megadni nekem.
Ez pedig nem más, mint az újdonság és a felfedezés izgalma.
Amitől egy férfi hamar libabőrös tud lenni.
Sokan képtelenek felfogni az erotika és a szexualitás közötti különbséget és egy kicsit szánom is őket, részben a a szexuális nyomor miatt, amiben élnek, nomeg azért is, mert nem veszik észre, hogy mindaz amivel a kiegyensúlyozott szexuális élet hiányát kompenzálják, csak szánalmas pótcselekvés.
Ide tartozik a netes fórumokon való vicsorgástól kezdve a promiszkuitásig sok minden, a skála igencsak hosszú és változatos.
Tény hogy vannak, akik számára a szexuális élet az erotikus masszázzsal egyenlő, de engedtessék meg, vannak olyanok is, igaz jóval kevesebben, akik egy-egy jól sikerült érzéki masszázs szolgáltatással csak az életüket színesítik.
Mint ahogy jómagam is.
A szexuális egyensúlyt úgy korai huszonéves koromtól mindig párkapcsolatokban találtam meg, amikor ilyenben még nem lehetett részem, akkor anyagi okok miatt sem engedhettem volna meg a masszázst. Kellett viszont egyfajta érettség a részemről is, mire felfedeztem egy intim érintésben a páratlan lehetőségeket. Huszonévesen még megittam a vébékát (vörösbor+kóla) most már nagyon megnézem, milyen borba kóstolok bele.
Ahány nő, annyiféle szexuális kultúra és annyiféle közeledés a férfitesthez.
Nomámost.
Az annyiféle szexuális kultúra egy jó ideje nem érdekel, köszönöm, van egy párom és vele élek meg olyan élményeket, amikhez foghatóra huszonéves koromban még csak gondolni sem mertem.
Érdekel viszont az intim érintés.
Egy másik nő viszonyulása a testemhez.
Még akkor is, ha nem erotikus, hanem garantáltan gyógymasszázsról van szó.
Még egy szakszerű hátmasszázst és átjárhat az érzékiség.
A Rózsi néni delejes érintése című posztomban már értekeztem arról, hogy egyes nőkben van valami, amit nem lehet sem tanítani, sem tanulni, ez valakiben vagy megvan, vagy nincs.
Aki sokat jár masszázsra, az tudja, hogyan változik a masszőz és az ügyfél kapcsolata és hogyan üresedik ki az elején még a felfedezés izgalmával telített érintés, hogyan válik unott gyömöszöléssé: ahogy egy párkapcsolat tud ellaposodni, ha a szereplői nem vigyáznak magukra és egymásra.
Ez az, ami miatt a legtöbb ügyfél néhány masszázs után odébbáll és keres magának másik masszőzt, hogy aztán kezdődjön elölről az egész. Van akihez visszatérek, egyszer, kétszer, többször, a többségnél háromszor járok: először, utoljára és sohatöbbé. Utána jöhet az új, hátha az ad valami kis felfedezős izgalmat.
Mert én is erre vagyok inkább vevő.
RoK
