Az ínséges időt ki kell használni és meg kell nézni, mit csinálhatnánk jobban.
Mert valamit mindig lehet jobban csinálni.
Mint a többiek, vagy mint én eddig.
Most csak a sok lehetséges javítani való egyikét említem.
A masszázshirdetést.
Vajon tényleg arról szól a hirdetés, amit csinálunk?
A megfelelő helyen jelenik meg, a valóságot mutatja és a várt vendégeket szólítja meg?
Ha sok beszélgetés ér véget úgy, hogy az érdeklődő szó nélkül leteszi a telefont, akkor nem.
Ha a hívók gyakran mondják, hogy "akkor köszi", akkor sem.
Ha az érdeklődők száma többszöröse a vendégekének, akkor sem.
Ha nagyon kevés a hívás, akkor sem.
De mit lehetne jobban csinálni?
Nos.
1. MELYIK OLDALON jelenik meg a hirdetés!
A gyógymasszőr ne hirdessen fedetlen keblek társaságában, a nagyon bevállalós hölgy pedig inkább kerülje az okleveles szolgáltatók oldalait.
Nagyon széles skálán muzsikálnak a masszázs szolgáltatások, szerencsére már minden hangnak megvan a saját oldala.
Érdemes ezeket megkeresni!
Ha a masszőz több oldalon hirdet, célszerű több telefont használni és a hívásokról naplót vezetni, mert különben soha nem tudja meg, honnan jönnek a vendégei. A szolgáltatók nagy többsége nem foglalkozik ezzel, a vendégek nagy többségének meg fogalma sincs, melyik oldalon látta meg a kinézett szolgáltatót.
2. Sok a mellébeszélés?
A hirdetés szövege inkább arra hasonlítson, amit a szolgáltató a telefonban elmond.
Sokkal jobb mindjárt az elején tisztázni, mi történik majd a függöny mögött, mint kitalálni valami fellengzős marketingdumát, ami teljesen félrevezeti az érdeklődőt.
A masszőr célja nem az hogy állandóan csörögjön a telefonja és győzködje az érdeklődőket, hanem hogy fizető vendégei legyenek, lehetőleg minél több.
Egy jól megcsinált masszázshirdetés sok vendéget hozhat, egy rosszul megcsinált pedig sok üres fecsegést a telefonban.
3. Mit mondanak a képek?
Egy régi kínai mondás szerint egy kép többet ér ezer szónál, ezért különösen fontos, hogy a szolgáltató mit tesz ki magáról a világhálóra.
A rossz minőségű, homályos, telefonnal készített amatőr felvételek azt mondják, hogy a szolgáltató ennyire veszi komolyan amit csinál és ennyire tiszteli azt a vendéget, akinek a pénzéből akar élni. Az érdeklődők egy része azt mondja, hogy ha a fotó ilyen, akkor a helyszín és a szolgáltató valószínűleg igénytelen, a masszázs pedig feltételezhetően szart sem ér.
Az agyonretusált képek arról szólnak, hogy a valóság sokkal kiábrándítóbb lesz, hiszen azt a hölgyet, aki ajtót nyit és szolgáltatást nyújt, már nem világítják és sminkelik profi módon, a photoshoppal pedig nem nyújtják meg a nyakát és a derekát, nem nagyobbítják a mellét és nem hagyják le a fele hasát.
A régóta változatlan, unalomig ismételt képek arról árulkodhatnak, hogy a szolgáltatót nem nagyon érdekli a saját megjelenése, nem tartja fontosnak ezt az egészet és nyilván mindegy is neki, hogy ki megy hozzá, csak dőljön a lé!
Igen ám, de a bankból csak akkor lehet pénzt kivenni, ha előtte tettünk oda.
A masszázshirdetésre adni kell és bizonyos időnként frissíteni kell a fotókat, már csak azért is, mert egy két évvel ezelőtti képet már senki nem fog elhinni.
Az sem mindegy, hogy a kép mit mond a szolgáltatóról.
Sosem értjük, miért panaszkodik, aki a fenekét teszi ki, hogy hátulról akarják megdugni?
Vajon mire gondolt, amikor ezt a megjelenést választotta?
Hogy Jehova tanúi akarják majd megtéríteni?
A fotós megjelenésnek számtalan árnyalata van, a hivatalostól kezdve,a szolidon át az enyhén erotikusig és ezt még lehet fokozni a dögöstől a kihívóig – és még mindig nem vagyunk közönségesek és a pornóképek színvonalát sem közelítjük. Érdemes olyan fotókat csináltatni, amik teljesen egybevágnak a felajánlott szolgáltatással – és akkor nem rabolják vég nélküli kínos beszélgetések a drága időt.
