A határozottak, a profik, a rutinosak azonnal észreveszik, ha nehéz idők kezdődnek – és még idejében váltanak.
A kevésbé életre valóak, az idealisták, a reménykedők vergődnek egy darabig – aztán lelépnek ők is. Vagy kivárják a fellendülést.
A fellendülés ugyanis előbb-utóbb eljön. Vannak időszakos szolgáltatások és iparágak, amelyeket létrehoz a fejlődés, idővel meg is halad: ezek nyomtalanul eltűnnek. Valamikor rengeteg patkolókovács, hintókészítő, csizmadia, jeges, nem is olyan régen tévészerelő, szemfelszedő, műstoppoló, köszörűs és könyvkiadó élt jól a piacról, mára ezek nagyobbrészt eltűntek, a maradék meg épp hogy vegetál, még ha képes is volt átalakulni.
De masszázs viszont volt, van és lesz!!!
Erre a szolgáltatásra mindig lesz igény, akár a szigorúan egészségügyi, vagy a kissé könnyedebb formájáról van szó.
Az igazán jó masszőrök most is megélnek a piacról, még ha ők is érzik az érdeklődés lanyhulását, a sorbanállás elmaradását.
A gyengébben muzsikálókat viszont jobban érinti, vagy éppen tönkrevágja a "válság".
Amikor nem megy a bolt, a lányok egy része menetrend szerűen marakodni kezd. Mószerolják, szívatják, fikázzák egymást kínjukban, olykor tettlegességig is elmegy a dolog.
Nem értik, miért nem cseng a telefonjuk, nem értik, hova lett a bevétel, amit 2-3 hónapja még olyan könnyedén el lehetett szórni.
Nem is gondolják, hogy esetleg valamit ők csinálnak rosszul, mert azért mindig vannak olyanok, akik nem roppannak bele a forgalom átmeneti csökkenésébe.
Sajnos keveseknek jut eszébe megkérdezni valami hozzáértőt, hogy mit csináljanak azért, hogy jobban fusson a szekér?
