Az érzelmek a legfontosabb emberi tulajdonságok közé tartoznak, hiszen nemcsak a te életedet befolyásolják, hanem rajtad keresztül másokét is. Gondolj csak a nagy szerelmekre. Antonius alulmaradt riválisával Octavianussal szemben, az egyiptomi fáraónővel Kleopátrával kötött szövetsége viszont a történelem egyik legszebb szerelmi történetévé vált. VIII. Henrik még saját vallást (anglikán egyház) is képes volt létrehozni azért, hogy az ő elképzelése szerint alakuljanak a dolgok és átengedhesse magát az áhított nő iránti szenvedélynek. Mi ez, ha nem az érzelmek hatalma? Az érzelmek tehát komoly döntések magyarázatai is lehetnek.
A Nature című újság az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon. Nemrégiben hatalmas szenzációt okozott az a publikált kutatási eredmény, amelyik 17 ország, 140 kutatóintézetéből, 190 tudóst egyesített egy feladatra: a genetika alapján megérteni az emberi viselkedést és az érzelmeket. Óriási vállalkozás volt, hiszen a kutatók több ezer ember genetikai mintáját vizsgálták meg. Ennek során bukkantak rá a hatalmas felfedezésre: bizonyítékot találtak arra, hogy a genetikai háttered háromféle érzelmet befolyásolhat.
- a boldogságot (valójában a „jóllétet” – well-being!
- a depressziós hangulatot
- és a neurotikus érzelmeket
Ez azt jelenti, hogy a világon elsőként sikerült igazolni azt, hogy sokszor az ember hangulatát, érzéseit nem elsősorban a környezete vagy a vele történtek határorozzák meg, hanem a velünk született genetikai örökség. Vérre menő vitákat lehet folytatni azon, hogy ki, hogyan értékel egy adott helyzetet. Rosszul vizsgáztál? A kinézett ínycsiklandónak ígérkező recept eredménye nem lett éppen íz-orgazmus? Az, hogy kudarcként, vagy a sikerhez vezető út egyik állomásaként ítéled-e meg, nagyrészt az őseidnek, pontosabban a génállományodnak köszönhető. A boldogság döntés kérdése. Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől kezdve semmit nem tehetsz azért, hogy megváltozz, ha szeretnél. Épp ellenkezőleg! Ez csak egy adottság, de a felfogásodon kitartó és kemény munkával tudsz változtatni, ha akarsz, ez azonban rajtad múlik. A tudósok arra is figyelmeztettek, hogy az ember nagyon bonyolult lény és az érzelmeit csak részben magyarázhatja a genetika.
A mostani eredmények segítenek megérteni, hogy valaki miért úgy viszonyul a dolgokhoz, ahogyan. Sokszor bántunk embereket, mert nem értjük, miért érzik magukat rosszul valami miatt, ami miatt mi nem.
DNS a depresszió hátterében? Az eredmények nagy segítséget nyújthatnak például a mostanság népbetegségnek számító depresszió kezelésében is, hiszen jobban fel tudják majd tárni az okokat.
Van aki már attól boldog, ha vesz egy új cipőt, vagy megsimogathat egy doromboló kiscicát…másnak ezek csak hétköznapi apróságok. Most már sejtjük, hogy ezt a különbözőséget sok más mellett néhány huncut gén okozza.
Én azt mondom, az a pohár még félig tele van! Más szerint meg, már félig üres.
-LaM-
