Mire jó a gyaloglás?

  • Helyszín

  • Masszázs típusa

  • Milyen panaszra jó?

Több millió ember azt hiszi, ha nem edzhet rendszeresen egy sportközpontban órákon át, akár le is mondhat arról, hogy valamilyen testmozgással javítsa az egészségét. Ez azonban nem így van. Nos, néhány vizsgálat eredményéből arra lehet következtetni, hogy azoknál, akik rendszeresen gyalogolnak, kevesebb betegség alakul ki, mint azoknál, akik sokat ülnek.

De csakugyan ennyire hasznos lenne a gyaloglás? Léteznek olyan jótékony hatásai, melyekről valóban érdemes szót ejteni? A gyaloglás jó orvosság. A görög orvos, Hippokratész „az ember legjobb orvosságának” tartotta a gyaloglást, melyről még egy mondás is született: „Két orvosom van, a bal lábam és a jobb lábam.” Vizsgálatok során kiderült, hogy a gyaloglás csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Megelőzhető vele a cukorbetegség, mivel a gyaloglás eredményeként a szervezet hatékonyabban tudja felhasználni az inzulint. A sétálóknak erősek a csontjaik, így elejét veszik a csontritkulásnak. A gyaloglás során javul az ember erőnléte, rugalmasabbá válik a teste, és növekszik az állóképessége. A gyaloglás segít a fogyásban és az ideális súly megőrzésében. Emellett hozzájárul a jó alváshoz, a fokozott szellemi tevékenységhez, sőt még a depressziós érzések leküzdésében is segíthet. Kezdésnek elegendő a napi 15-20 perces járás, gyaloglás: például hazafelé a munkahelyről vagy vacsora után a környéken. Aztán nő az edzettség – ez esetben az állóképesség – és egyre hosszabb ideig végezhető ez a testmozgás. Emelkedjen folyamatos és fokozatos növekedéssel félórára a mozgás – edzés – ideje. Ez az a legrövidebb időtartam, ami már inger lehet a szervezetnek. A járás a legegyszerűbb helyváltoztató mozgás, valamint a legolcsóbb közlekedési eszköz. A járást nem soroljuk a sportmozgásokhoz, a testedzési formákhoz. Viszont a gyaloglás, a járásnak a nagyobb sebességű változata. Mindkettőre jellemző, hogy a talajon van váltakozva egy vagy két láb a mozgás alatt. Tehát a mindennapi testedzés legkönnyebb testmozgása a gyaloglás. Ajánlható mindenkinek, kortól függetlenül, aki hosszú évek óta nem sportol. Talán még annak is, aki testnevelésből is felmentett volt, de nem szív- és keringési betegség miatt.

A gyaloglás, mint testedzés a szabadidőben a világon ismert már 30 éve, de nálunk, Magyarországon még „új hullám”. Most szelídíti híveit, egyre többen gyalogolnak. A hetvenes években óriási robbanás volt a gyaloglás, a jogging és a futás elterjedése a világon. Az emberek milliói vették ezen testmozgással az irányt az egészség, a jó közérzet felé. Mára a robbanás „örökzölddé” vált. Hiszen a múlt század három nagyja közt említik a televíziót, a számítógépet és a joggingot (azaz a lassú futást vagy gyors gyalogjárást).
Az egyéni, megszokott életmód változtatása nehéz, de szükséges lehet. Gyakran orvosi tanácsra tesszük az utolsó pillanatban. Ne várjuk ezt meg!

-LaM-

 

Legutóbb

Kapcsolódó

Még több

Ez is érdekelhet

Randevú a nappal

A napozás nemcsak az immunrendszert erősíti, hanem javítja az ember hangulatát is. Ezért bolond, aki teljesen lemond róla. Már mindenki betéve tudja az intelmeket a napozás ártalmairól, mégis idén nyáron is több tucat gyerek és felnőtt sül majd pecsenyevörösre, legyen tengernél vagy épp a Balaton partján. Pedig a napsütés jót tesz, persze csak akkor, ha közben óvja a bőrét!

Tovább olvasom »

Előre fizetés és borravaló

Én eddig úgy tudtam, hogy ahol előre elkérik a masszázsért járó tiszteletdíjat, az szimpla kupleráj, abból is a rosszabb fajta.
Rosszabb, mert olyan cédák dolgoznak ott, akik ahhoz szoktak, hogy leveszik és átvágják őket és/vagy maguk is ilyenek.

Miért kéri valaki előre a pénzt?
Nyilván mert nem bízik az ügyfelében, hogy utólag megkapja tőle a masszázsért járó pénzt.
Mert azt feltételezi az ügyfeléről, hogy simlis, vagy csóró.
Mert tudja jól, hogy ő nem fogja az előre megbeszélt szolgáltatást nyújtani és nem akarja a vitát.
Mert egyszerűen pénzéhes, megélhetési bűnöző, akinek annyi köze van a masszázshoz, mint a boncmesternek a plasztikai sebészethez.

Tovább olvasom »

A sípcsontomon masztizott!

Még nős voltam, amikor a jószerencse összehozott egy nálam 10 évvel fiatalabb özvegyasszonnyal.
Özvegyasszony.
Először fekete kendős néni jut eszembe erről a szóról, ám az én imádott hölgyem a harmincas évei közepén járt és először nem is nagyon értettem, mit eszik rajtam. Ez az érzés – mint később kiderült – kölcsönös volt, mert egyszer ő is megkérdezte tőlem: mondd, mit eszel rajtam?

Tovább olvasom »