Jól indult a mai napom.
Kolléganőmmel kivettünk egy nap szabit és elmentünk egy aquapark "élmény"-részlegébe. Egy darabig minden rendben volt, de masszázsra is befizettünk és itt volt a hiba. Előbb ő ment, aztán melegváltásban én. Annyit kaptam csak el tőle egy félmosoly kíséretében, hogy a masszőr egy vén kujon…még nevettem is.
Bementem és kezet fogtunk, bemutatkoztam. Sanyi a neve, melyről csak az üvegtigris Sáááányiiii-jára tudtam asszociálni. Erősen kopaszodó, szőrös ötvenes volt. Mondta, hogy vegyem le a fürdőruhafelsőt, majd elfordult. Elkezdtem kikapcsolni, levettem, felakasztottam, de ekkor már szemben állt velem és kérdezte, hogy kell-e tudnia valamilyen egészségügyi problémámról…magam elé tartottam a kezemet, de furcsa volt…mindegy, hasra feküdtem…vádlimasszázzsal kezdett, majd a combok következtek, de cseppet sem ügyelt, hogy elkerülje a kényes területeket…feküdtem, mint egy fadarab, de nem szóltam semmit…
Később, amíg az egyik keze a derekamat dögönyözte, a másik lazán a popsimon pihent. Aztán az oldalamnál mindig a mellemet is érintette, mintegy véletlenül…Közben a szakértelem helyett is inkább csak a vágy sugárzott a mozdulataiból.
Elhangzott, hogy "szereti a munkáját, főleg ilyenkor…" vagy "gyönyörű, kisportolt a testem", "ő mostanság szingli"…
Mikor befejezte a hátamat, mondta, hogy forduljak meg. Megtettem, bár furcsa volt, hogy ő egy pillanatra sem nézett másfelé és törölközőt sem adott, hogy felül elfedjem magam. Azért a karomat keresztbe tettem a mellkasomon. Mint a hasonfekvős megoldásnál, most sem kerülte el a lábaim közötti területet, éppencsak odaért néha valamelyik ujja. Ekkor már félelemmel vegyes feszültség lett úrrá rajtam.
Volt már részetek hasmasszázsban?
Nekem eddig még sosem.
Kifejtette, hogy némely nőnek ez komoly erotikus tartalommal bír.
Közben néha feljebb vándorolt és letette a karomat.
Dekoltázs után egyre többet volt a keze a cicijeimen.
Lefagytam.
Mozdulni sem bírtam.
Vártam, hogy vége legyen.
Szörnyű érzés volt.
Nem tudtam, hogy a kolléganőmmel is ugyanezt csinálta-e.
Nem tudtam, hogy sírjak, sikoltsak, fussak, vagy mindezt egyben…
Annyira megalázva érzem magam. Mint egy hülye kis naív tizenéves, akivel mindent meg lehet tenni. Nem is értem hogyan jutottam odáig. Nem tudom hol volt az a pont, amikor minden elsötétült…
Undorító volt.
Idegennek érzem a saját testem, pedig azóta már többször lezuhanyoztam.
Barátnőmnek elmondtam, ő kért egy törölközőt, amikor kérte, hogy forduljon meg, sőt azt mondta, hogy férjezett. Ő sokkal határozottabb egyéniség, vele nem lehet akármit megtenni.
Velem miért lehet?
