Az emelkedett hangulat jegyében engedtessék meg nekem, hogy megörvendeztessem kedves mindannyiunkat egy ritka esemény leírásávak, amikoris a valódi masszázs valódi szexbe fordult!
A helyszín egy jobb tengerparti szálloda, az ország lényegtelen.
Van masszázs, persze.
Ferdeszemű importlányok csinálják, füstölős, fafaragásos, perzsaszőnyeges kecóban.
Erotika nincs, még mit nem!
Sok a büdös tahó ruszki turiszt, aztán még elszemtelenednek a végén. Zabálják magukat degeszre a svédasztalnál, álljanak sorba az akárhol, de ne kelljen a ragyás bőrükhöz nyúlni, ha nem muszáj.
Persze a finom közép-európai ügyfél az jöhet!
Nem csak oda a szállodába, hanem egy másik helyre, kicsit arrébb a szállodasortól, ahol milyen érdekes, még a recepciós is ugyanaz, csak az ár húzósabb egy picinkét.
Jön a leány, gyönyörű, masszíroz, kényeztet, simogat, benyúl, átlibben, a haját végighúzza a hasamon és az arcomba nevet, aztán nekilát a máshol nem tapasztalt mennyiségű kedvességtől nem is kicsit ficergő műszeremnek. Soha meg nem élt érintésekkel kóstolgatja és minden egyes megmozdulás hatását ellenőrzi az arcomon, közben pajkosan rámhunyorít.
Imádom.
Nem vagyok már fiatal, megéltem ezt-azt és egy ideje a broki sem vágja magát azonnal haptákba, ahogy tette azt húsz éve egy erotikus gondolatra is, tehát megfontolt darabról van szó, aminek a működésével elégedett lehetek, méginkább elégedettek az egyébként érintett hölgyek, de azt bizony be kell valljam: zokniban már régen nem megy a lábmosás, egyszerűen unalomba fullad az akció és a szerszám összeesik mint a Samu nadrágja, ezért nem is kísértem a sorsomat és válogatós vagyok.
A franciás akciókat pedig egy kaland óta kerülöm, tehát a kotongyárak felőlem akár be is zárhatnának!
Az én mosolygós ázsiai tündérem azonban egy észrevétlen pillanatban mégis vegyvédelmi felszerelésbe öltözti a világba meredő szerszámomat és csábos tekintetével a szemembe mélyedve eltünteti a szájában.
Minő meglepetés: érzem, sőt, élvezem!!!! Nagyon!!!
Szerencsémre hiába várom a lazulást, elmarad, sőt, az izgalom fokozódik.
Kívánós leszek.
Először jóestét kívánnék mindenkinek, de akkor hülyének néz a lány, mert rajtunk kívül nincs jelen senki, ő meg nem ért magyarul, így aztán őt kezdem kívánni, meg hogy foglaljon helyet.
Meg is teszi, örömmel.
Beleül.
Nyomát nem érzem rajta a fehér hetérák megjátszósdijának, nő, belevaló és odaadó és gyönyörű!
Életem első és utolsó fizetős szexkalandja végén a legnagyobb problémám az, hogyan kell úgy levenni a gumiárut, hogy a rajta és az ágyékomban lévő veszélyes anyagok ne kerüljenek a védett terület közelébe se, (a lánynak nagyon nem kellett síkosító) – e fogós kérdést pedig úgy oldom meg, hogy gumiban megyek tusolni és csak akkor szabadulok meg a fölöslegessé vált vacaktól, amikor biztos leszek, hogy egy fikarcnyi idegen anyag sincs már rajtam.
Ez a kaland nem volt olcsó, de nagyon megérte.
Nélküle szegényebb lennék.
